Az agnoszticizmus és a Prédikátor könyve 1.rész

Amikor ezeket a sorokat írom, már pár órája befejeztem A. J. Jacobs, „Egy évem az írás szerint” (The Year of Living Biblically) című könyvét. Jacobs egy sajátos stílusát űzi az írásnak, mégpedig, hogy maga teremti meg a szituációt, majd tapasztalatait könyvé formálja. Nekem nagyon megtetszett ez a stílus, és Jacobs stílusát is eléggé megkedveltem, ezért ha lesz lehetőségem biztos elolvasom a többi könyvét is. Természetesen ez a könyv (vagyis inkább napló) a témája miatt volt érdekes számomra. Jacobs egy zsidó származású, de agnosztikus New York-i újságíró, aki arra vállalkozott, hogy egy évig a Biblia szerint él, és megpróbálja szó szerint betartani az összes parancsolatot, amit csak megtalál benne, és eközben megismerni a zsidóság és kereszténység minél több irányzatát, és viszonyulásukat, a Bibliához. Jacobs figyelmen kívül hagyta a hagyományos szokásokat is kizárólag Bibliában leírt szabályokra koncentrált. A szerző igen komolyan vette a feladatát, hiszen a sokasodjatok és gyarapodjatok parancsolat miatt, nem csak a könyv eladásaiból származó pénzzel, illetve rengeteg Bibliával, és ahhoz kapcsolódó könyvvel gyarapította családját, hanem egy aranyos ikerpárral is.

            Nagyon élveztem a könyv olvasását, annak ellenére is, hogy sajnos az író nem tért meg a végére, de nagyon sokat tanultam belőle. Viszont nem az a célom most, hogy könyvkritikát írjak. Jacobs agnosztikus, és ez némiképpen módosult, de nem változott benne. Mint agnosztikusnak a kedvenc könyve a Bibliában nem más volt, mint a Prédikátor könyve. Mielőtt tovább mennénk, szeretném tisztázni azt, hogy mit is jelent pontosan az agnosztikus világnézet.  A szó eredete a görög „gnószisz” (tudás) és az „a” (görög tagadószó) kombinációja, tehát „nem tudást” jelent. Az agnosztikusok szerint Isten vagy van, vagy nincs, de semmiképpen sem megismerhető. Gyakorlatilag olyan ateisták, akik adnak egy picike esélyt annak, hogy Isten létezik. Nem meglepő, hogy egy agnosztikus gondolkodású embernek a prédikátor könyve nyeri meg legjobban a tetszését az Igében.

            A Prédikátor Salamon király könyve és mai Bibliánkban Salamon másik két könyve, a példabeszédek és az énekek éneke között helyezkedik el. Valószínűleg a prédikátor nem a legjobb fordítása a héber eredetinek, ami jelentheti még a prédikátor mellett a vita egyik résztvevőjét, vagy a zsinagóga (gyülekezet) egyik tagját, vagy a keresőt, kutatót. Valószínűleg itt Salamon, mint az élet értelmének keresőjeként jelenik meg. Salamon igen érdekes megállapításról számol be a könyv elején. Igen nagy hiábavalóság - mondja a Prédikátor -, igen nagy hiábavalóság! Minden hiábavalóság! (Préd.1:2). Érdemes elolvasni a teljes első fejezetet. Csak úgy süt belőle a nihilizmus! Hogy juthatott ide Salamon? Mi történt a bölcs és igazságos Istenfélő uralkodóval?  

            Mikor bemégy arra a földre, amelyet az Úr, a te Istened ád néked, és bírod azt, és lakozol abban, és ezt mondod: Királyt teszek magam fölé, miképpen egyéb népek, amelyek körültem vannak: Azt emeld magad fölé királyul, akit az Úr, a te Istened választ. A te atyádfiai közül emelj magad fölé királyt; nem tehetsz magad fölé idegent, aki nem atyádfia. Csak sok lovat ne tartson, és a népet vissza ne vigye Égyiptomba, hogy lovat sokasítson, mivelhogy az Úr megmondta néktek: Ne térjetek többé vissza azon az úton! Sok feleséget se tartson, hogy a szíve el ne hajoljon; se ezüstjét, se aranyát felettébb meg ne sokasítsa. (5Móz. 17:14-17)

Isten így rendelkezet, a törvényeiben, sok száz évvel Salamon uralkodása előtt. (A pusztában vándorló zsidóság kb. Kr.e. 1440 és 1290 között kapta a parancsolatokat, míg Salamon király Kr.e. 971-ben került a trónra.)  Nézzük meg azonban, hogy Salamonról mit ír a Királyok első könyve.

            Salamon király pedig megszerete sok idegen asszonyt, még pedig a Faraó leányán kivül a Moábiták, Ammoniták, Edomiták, Sídonbeliek és Hitteusok leányait, Olyan népek közül, akik felől azt mondotta volt az Úr az Izráel fiainak: Ne menjetek hozzájok, és őket se engedjétek magatokhoz jőni, bizonyára az ő isteneik után hajtják a ti szíveteket. Ezekhez ragaszkodék Salamon szeretettel. És valának néki feleségei, hétszáz királynéasszony és háromszáz ágyas; és az ő feleségei elhajták az ő szívét. És mikor megvénült Salamon, az ő feleségei elhajták az ő szívét az idegen istenek után, úgy hogy nem volt már az ő szíve tökéletes az Úrhoz, az ő Istenéhez, amint az ő atyjának, Dávidnak szíve. Mert Salamon követi vala Astoretet, a Sídonbeliek istenét, és Milkómot, az Ammoniták útálatos bálványát. És gonosz dolgot cselekedék Salamon az Úr szemei előtt, és nem követé olyan tökéletességgel az Urat, mint Dávid, az ő atyja. Akkor építe Salamon templomot Kámosnak, a Moábiták útálatos bálványának a hegyen, amely Jeruzsálem átellenében van, és Moloknak, az Ammon fiai útálatos bálványának. És ekképpen cselekedék Salamon mind az ő idegen feleségeivel, akik az ő isteneiknek tömjéneztek és áldoztak. (1Kir.11:1-8)

            Továbbá Salamon nem csak a pogány feleségeket halmozta, de a kincseket, és lovakat is, Isten intése ellenére. Salamon nagyon jól kezdte a pályafutását, bölcsességet kapott Istentől és ezt használta is. A Példabeszédekben láthatjuk ennek legszebb gyümölcseit, és ott még a bölcs király tudatában volt annak, hogy Az Úrnak félelme feje a bölcsességnek (Péld.1:7a). Salamon feladta a kapcsolatát az egy, igaz Istennel és kiüresedett az élete. A főiskolán azt tanultam, a Biblia áttekintése órán a Prédikátor könyvéről, hogy kizárólag az Elohim szót használja, a Jahvet nem. Ez azt jelöli, hogy az írója, mint „világi” ember beszél Istenről, mint egy erőről, vagy távoli hatalomról, nem, mint olyan Istenről, akivel személyes kapcsolatunk lehet.

            És itt a kulcs! A prédikátor könyvének lényege, hogy minden értelmetlen, ha Isten nincs az életünkben. Egy agnoszticizmussal és ateizmussal foglalkozó leporelló ekképp foglalja össze az agnoszticizmus vélekedését, az élet értelméről: Az életnek nincs értelme, célja vagy, ha van nem megismerhető. Nagyon kétségbeejtő életkép. Igazán boldog vagyok, most, mert hatalmas kincs van a birtokomban. Személyes kapcsolat az Atyával, a Fiúval és a Szentlélekkel, vagyis az Istennel. Ha agnosztikusként olvasod a sorokat, akkor van egy nagyon jó hírem számodra. Többről szól ez az élet! Isten megismerhető! Hogyan? Ha azt akarod látni, hogy milyen Isten, nézd meg Jézust. Aki engem látott, látta az Atyát (Jn.14:9), ezt Jézus mondta magáról.

Salamon így összegzi a prédikátor könyvét:  A dolognak summája, mindezeket hallván, ez: az Istent féljed, és az ő parancsolatit megtartsad; mert ez az embernek fődolga! (Préd.12:15). Úgy látszik Salamon is rájött, hogy Istenhez kell fordulni, és akkor végre van értelme az életnek.

Folytatás következik

(A cikkhez felhasznált irodalom: A.J. Jacobs: Egy évem az írás szerint- cartaphilus kiadó, Ateizmus és agnoszticizmus- Harmat kiadó, Bibliai idővonal- Harmat kiadó, Chuck Smith lelkipásztor tanításai- word for today)